Dezsény Zoltán
Minősített biogazdaságukban szabadföldi és fóliás zöldségtermesztéssel foglalkoznak; 20-25 zöldségfajtát, köztük számos hagyományos és tájfajtát termelnek. A gazdaságot a kísérletező-kutató hozzáállás jellemzi.
Amit eszel, az leszel. De honnan származik az étel, amit naponta háromszor – életed során mondjuk 77.000-szer – magadhoz veszel otthon vagy egy étteremben? Hol termett a dió és meggy, ami a rétesben van? Hol kapirgált a tyúk (ha egyáltalán kapirgált valaha) aminek a tojásából készült a reggeli rántotta? Kinek a füstölőjében lógtak a kolbászok, mielőtt belekerültek a rakott krumpliba?
Az Agri Kulti 2010 és 2014 között kiderítette, hogy hol-mi terem a magyar vidéken és hogy mire éhes a minőségi ételekre vágyó ember. Első tapasztalatainkat a bioregionalitás gondolatát körüljáró akciókutatásainkkal, termelői piacok szervezésével és működtetésével szereztük Nagymaroson (2011), Budapesten a Szimpla Kertben (2012) és Balassagyarmaton (2014). Működésünk specialitása az elmélet és a gyakorlat egyensúlya: vidékfejlesztési elképzeléseinket a gyakorlatban is kipróbálva szereztünk újabb inspirációt a következő lépésekhez.
Az ellátási láncok kutatása mellett a fenntarthatóság és természetvédelem tudományos alapjaira is építve alkottunk olyan védjegyet ami a fogyasztók számára egyszerűen érthető, mégis részletgazdag formában mutatja be hogy egy-egy gazdálkodó mennyire hoz környezeti szempontból felelős döntéseket. A Mit eszel? védjegy azt tanúsítja, hogy az értékelő rendszerben elérhető skálák mindegyikén a legjobbak közé tartozik az a gazdálkodó, aki a védjegy használatára jogosult. Az értékelés a gazdálkodói döntéseket veszi számba, azaz nem laboratóriumi vizsgálatok eredményét mutatja, hanem azokra a gazdálkodói gyakorlatokra fókuszál, amelyekről a tudomány jelen állása szerint úgy tudjuk, hogy a leginkább természetkímélő termelési módokat jelentik. Az értékelés az ideális fenntartható technológiák és a nagyipari mezőgazdaság kíméletlen technológiái között még számos különbséget képes megkülönböztetni, így árnyalt képet ad a termelés valóságáról és fejlődési irányt is mutat a rendszerben résztvevő gazdálkodóknak.
A védjegy és értékelési rendszer létrehozása előtt megalapozó kutatást végeztünk a rövid ellátási láncok piaci helyzetéről és a minősítési rendszerek szerepéről. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány itt letölthető.
A védjegy kidolgozásában az Agri Kulti elméleti szakemberei, természet- és társadalomtudósok, illetve a következő aktív gazdálkodók vettek részt.
Minősített biogazdaságukban szabadföldi és fóliás zöldségtermesztéssel foglalkoznak; 20-25 zöldségfajtát, köztük számos hagyományos és tájfajtát termelnek. A gazdaságot a kísérletező-kutató hozzáállás jellemzi.
Gazdaságában 220 magyartarka szarvasmarha tejelő egyedei adják a prémium minőségű alapanyagot. A legeltetés mellett az állatok az ökológiai átállásban lévő területen termelt takarmányt kapják. Többféle hosszú érlelésű sajtot állítanak elő.
2004 óta gazdálkodik Zebegényben 200-300 állatból álló tenyészetében a sertések szabadon, egy 15ha-os területen mozoghatnak. A takarmányt (kukorica, gabonafélék) a gazdaság további területein maguk termelik és értékesítik is.
Friss és érlelt sajtokat, továbbá savanyított tejtermékeket készítenek. Családi gazdaságukban nem használnak vegyszert, műtrágyát, és a kecskék sem kapnak tejelő tápot. Termékeiket nagyrészt termelői piacokon értékesítik.
Veress László falugazdászként vonult nyugdíjba. Jelenleg a nagymarosi Dunamezőn biogazdálkodik 3,5 hektáron. Tájfajtákból álló gyümölcsösével részt vesz a hazai ex-situ génmegőrzési programban: csak almafákból több tucat fajt gondoz és szaporít.
Nagymaroshoz tartozó Dunamezőn fekvő családi gyümölcsös termését értékesíti és dolgozza fel. Ivóleveket, lekvárokat, befőtteket, aszalványokat készítenek. A gyümölcsöket kíméletes technológiákkal dolgozzák fel, ami a lehető legnagyobb mértékben megőrzi a beltartalmi értéket.